TUDOK 2015 – március 20-án megkezdődik a Tudományos Diákkörök XV. Országos Konferenciája. Tudományos munkával lehetett nevezni, és a regionális válogatók alapján jutottak a legjobbak az országos döntőbe. A Lánczos Kornél Gimnáziumot idén 3 diáklány képviseli három különböző kutatással. Szabados Dóra (12. A) különböző módon szennyezett talajokban figyelte meg, hogyan csíráznak ki bennük a növények; Magyar Anna (10. A) a látássérülteknek elsősorban a szociológia területére besorolható problémáival foglalkozott; Ács Virág (11. A) pedig abból a kérdésből indította kutatását: lehet-e az illatokat számítástechnikai eszközökkel továbbítani.
Hogy tudományos szempontból mire jutottak ezekkel a projektekkel, szaklapokba való elemzést kíván; eredményességük már kiderült a regionális válogatón. A hogyanra joggal kíváncsi egy külső megfigyelő: milyen útja van annak, hogy valakiből kutató diák legyen?
Magyar Anna olyan témát keresett, amelyet kevesen ismernek alaposan, illetve ami elől az emberek elzárkóznak. A fogyatékkal élők helyzete aktuális probléma: elég, ha a komplex akadálymentesítésre gondolunk. Anna a kutatásban egy kisebb csoportra fókuszált, ezek a látássérültek voltak. A vizsgálatok motivációjában nagy szerepet játszott igazságérzete és felháborodása: az akadálymentesítés pontatlansága, hiánya, az emberek agresszivitása, a megvetés, a lenézés és az alaptalan ítélkezés – amit úton-útfélen tapasztalt. A tervezett munka nagyon sok utánajárást igényelt, de megérte: „Teljesen tiszta képet kaptam az életükről. Ehhez több módszert is használtam: interjúkat készítettem érintett magánszemélyekkel és szakemberekkel, intézményekbe látogattam, valamint elkészítettem egy kérdőívet is, amit látássérültek és látók helyzetének az összehasonlítása alapján állítottam össze. Most dolgozom egy online kérdőíven, ahol a látó embereket kérdezem a fogyatékossággal élő/látássérült személyekkel kapcsolatos ismereteikről. Ezeket angol és német nyelvre is lefordítom.”
Magyar Annát Ujvári Eszter segítette, aki a gimnázium magyartanára. Közvetítette és egyeztette az interjúkat, együtt mentek el Annával Érdi Tamás koncertjére, és a LÁRKE székhelyére is, Budapestre, a Vakok Állami Intézetébe, a Vakok Iskolájába és a Láthatatlan Kiállításra. A prezentáció és a felkészülés végigkísérése mellett tanítványa legfőbb szurkolója is ő volt a területi megmérettetésen – kabalája ott lesz az országos döntőben is.
Szabados Dóra végzős diák: amikor a kutatását elkezdte, még nem tudta, hogy ezt a munkát a biológiaérettségijének gyakorlati részéhez is használni fogja. (Dóri egyébként fehér holló a TUDOK-on, egy évvel ezelőtt azt vizsgálta a Don Carlos című dráma kapcsán, hogy értett-e Schiller a pszichológiához. Hogy hogyan jött ebből a talajszennyezés…?) A témaválasztásnál kikérte több kutató tanárának a véleményét is. Ugyan a téma nem hangzik újszerűnek, viszont annál fontosabb, mert mindig időszerű. Ébner Irén (kémia- és biológiatanár), Kovács Gergely (matematikatanár) és Ujvári Sándor (fizikatanár) segítsége és tanácsai után témavezető mentora Erdélyi Zsuzsanna lett (biológiatanár), de Dóri nem restellte mozgósítani egykori brüsszeli tanárát, aki a természettudományi tanáriban kikérte kollégái véleményét is a kutatáshoz. „Növénytermesztés különféle módon szennyezett talajokban” - ez a pontos cím. 12 nap alatt azt vizsgálta, hogy melyik edényben csíráznak ki a babok és pontosan mennyi csírázik ki. Erdélyi Zsuzsanna a kísérletek beállítása és a szennyeződések kiválasztása mellett a dokumentált eredmények pontosításában segített főképpen, hogy a magyarázatok a helyükre kerüljenek. „Két nagyon jó előadás van, amit már az elődöntőben is láttam, ők kemény ellenfelek lesznek. Igazából nekem már az is nyeremény, hogy továbbjutottam az elődöntőből és a döntőben is elindulhatok” – így áll Dóri a hétvégi megmérettetéshez.
Ács Virág a következő ötletből építkezett: „Milyen jó lenne, ha lehetne illatot továbbítani számítógépeken át! Úgy, mint skype-on a hangot és a képet.” A közvetíthető illat ideájának felvetését Ujvári Sándor kutató tanár azzal fogadta, hogy megpróbálta lebeszélni tanítványát: a megvalósítást nagyon nehéznek találta. Miután ez a kísérlete nem járt sikerrel, komoly szakirodalmi vizsgálódásokba kezdtek, és hamar kiderült, hogy Magyarországon ezzel a témával senki nem foglalkozik. Virág számára az első lépés az volt, hogy meg kellett tanulnia, milyen szerkezettel lehet az illatokat és külön-külön az összetevőket érzékelni. Nem is következhetett ebből más, mint hogy készített egy házi kromatográfot mentora segítéségével. Az ifjú kutatónak lehetősége nyílt arra, hogy a Pannon Egyetemen igazi gáz-kromatográffal is elvégezze méréseit, amiben Tóth Ádám doktorandusz működött közre a Földtani tanszékről. Virág a tanév eleje óta foglalkozik ezzel a témával, amely szinte mindennap előkerül valahogy. És hogy mi is lett a nem szokványos ötletből? „Arra jutottam, hogy teljesen lehetséges a kitűzött célom. Csupán tovább kell fejleszteni az érzékelőt. Továbbá célom egy előállító szerkezet készítése.”
Az önálló kutatási munka bemutatására 10 perce van a fiatal tudósjelölteknek. Ezt 5 perc vita, beszélgetés követi, amelynek során meg kell védeniük álláspontjukat, bizonyítaniuk eredményeik érvényességét és érvelniük akár egy eddig ismeretlen szempont alapján. Akik idáig eljutottak és itt helytállnak, már egészen biztosan TUDNAK valamit.
