Akadálymentes verzió
Menü megnyitása

Kedves Látogató!

Az itt található Tehetség Blogot 2015 elején a TÁMOP 3.4.5-12-2012-0001 Tehetséghidak Program alatt meghirdetett, Tehetség Hónapja elnevezésű programunk hívta életre. Számos tehetségponti beszámolónak adott helyet ez a felület, és később a Matehetsz által megvalósított további projekteknek is megjelenési lehetőséget biztosított. A Magyar Templeton Program résztvevői, majd az EFOP 3.2.1 Tehetségek Magyarországa tutoráltjai is közöltek itt rövid élménybeszámolókat.

A blog új bejegyzéseket már nem fogad, de tartalmát itt megőrizzük.

Amennyiben a Matehetsz aktuális tevékenységeiről tájékozódni szeretne, kérjük, keresse föl a tehetseg.hu portálunkat, illetve a matehetsz.hu oldalt.

Pészách, ahogy három család éli meg a szabadságot

Pészách, ahogy három család éli meg a szabadságot

A Fazekas Mihály Általános Iskola médiaszakkörének tagjai · 2015. április 23. 22:03

Riportjaim Pészách ünnepének előestéjén készültek a kiskunhalasi zsidó hitközségben.

Szeretném bemutatni, hogy mit jelent egy zsidó család, egy vegyes házasságban élő család és egy holokausztot túlélő számára a szabadság gondolata az ünnepen keresztül.

Első riportalanyaim a szüleim, Ritter Nándorné, aki vallástanár és Ritter Nándor.

- Kérem, mutassa be Pészách ünnepét!

- A zsidó vallás 613 parancsolatot, micvákat tart számon, melyeket Mózes öt könyvében, a Tórában olvashatunk. Ezek a parancsolatok konkrét utasításokat adnak a zsidó ember számára az élet minden területén.

Megkülönböztetünk „tedd” és „ne tedd” micvákat. Ilyen „tedd” parancsolat például az ünnepek, és a szombat megtartására vonatkozó parancsolatok. ”Emlékezz meg a szombat napjáról, hogy megszenteld azt!”- olvassuk a Tórában, pontosabban a Tízparancsolatban.

A „ne tedd” parancsolatok közül pedig a „Ne ölj!”, vagy a „Ne lopj!” parancsolatát emelném ki szintén a Tízparancsolatból.

Tórai parancsolat a Pészách ünnepének megtartása is.

- De mit jelent maga a szó?- kérdezem édesapámat, Ritter Nándort.

- A Pészách szó maga elkerülést jelent. De több neve, elnevezése is van az ünnepnek.

- Megemlítene ebből néhányat?

- Chág háchérut, a szabadság ünnepe, mert ekkor lettek az addig rabszolga zsidók egy néppé. Kovásztalan kenyér ünnepe, mert a kenyérnek nem volt ideje megkelni a szabadulás éjszakáján a nagy sietség miatt. Chág hááviv, a tavasz ünnepe, mert Izraelben ebben az időben tavasz van, éled újra a természet. Ezért kapta a testvéred második névként az Aviva nevet, mert tavasszal született.

-A sok szabály és parancsolat mellett mégis, hogy érezheti szabadnak magát a zsidó ember?

-A sok parancsolatot azért kaptuk, hogy éljünk velük, használjuk azokat, mert az élet minden területére kapunk tanítást belőlük. Erkölcsi alapként, útmutatásul kell, hogy szolgáljanak valamennyi ember számára.

- Önök, mi hogyan ünnepeljük a Pészáchot?

- Mondhatnám, hogy hagyományosan, szokásainkhoz híven!- válaszol édesanyám. - A legfontosabb, hogy minden zsidó ember úgy érezze, mintha ő maga is ott lett volna Egyiptomban a kivonuláskor. Ezért az „és beszéld el fiadnak…” micváját teljesítve, a Hággádából felolvassuk a szabadulás történetét, hagyományos dalokat énekelünk és hagyományos ételeket eszünk.

A hölgyek gyertyát gyújtanak. Balog Andrásné és Ritter Nándorné gyertyagyújtás után:

- Mit értünk hagyományos ételeken?

- Mivel ez az este egy meghatározott sorrendben zajlik, ezért széderestének nevezzük, hiszen a széder szó héberül rendet jelent. A hagyományos ételeket pedig a szédertálon rendezzük el, amit az asztalra rakunk. Ezen a tálon találhatunk egy kemény, főtt tojást, ami a Szentélyre és a gyászra emlékeztet bennünket, zöldségeket, ami a tavaszra, egy darab sült húst, ami a bárányáldozatra, egy pohár sós vizet, ami őseink könnyeire, és hároszetet (alma, dió, bor, fahéj keveréke), ami őseink munkájára, a vályogvetésre kell, hogy emlékeztessen bennünket.

De a legkiemelkedőbb ételünk a macesz, a pászka vagy harmadik nevén a kovásztalan kenyér. Ezt nyolc napon keresztül Pészách ideje alatt esszük kenyér helyett, és minden olyan étel helyett, ami kelt vagy erjedt lehet. Tehát nem eszünk ilyenkor kenyeret, pékárukat, savanyúságokat, nem használunk lisztet, hanem helyette maceszlisztet. A süteménysütéskor nem használunk élesztőt és sütőport sem.

- Hogyan készül a macesz?

- A macesz vagy más néven a pászka búzalisztből és vízből készült tészta. A titok abban rejlik, hogy az összegyúrás után 18 percen belül meg kell kezdeni a sütést, mert utána a tésztánk már erjedni kezd, és nem lesz kóser az ünnepre.

- Jó ünnepet kívánok valamennyiünknek!

- Úgy legyen! Ámen!

A következőkben Fésüsné Bakos Ágnest kérdezem az ünnepi szokásaikról.

- Önök vegyes házasságban élnek. Elmagyarázná, hogy ez mit jelent?

- Szívesen! Az, hogy mi vegyes házasságban élünk az azt jelenti, hogy én zsidó vagyok, a férjem pedig keresztény.

- Akkor Önök hogy ünnepelnek, és egyáltalán, mit ünnepelnek, Pészáchot vagy Húsvétot tartanak?

- Mi mind a két ünnepet megtartjuk, Pészáchot és Húsvétot is. Pészáchkor részt veszünk a széderestén, és Húsvétkor ugyanolyan szeretettel várjuk a nyuszit, és ajándékozzuk meg egymást - mosolyog Ágnes.

- Nem furcsa ez a kettősség?

- Nem, egyáltalán nem. Sokkal fontosabb, hogy elmondhatjuk szeretettel és bizalommal ünnepelünk! A tolerancia a legfontosabb ebből a szempontból.

- Vannak speciális szokásaik?

- Speciális szokásnak nevezhetjük, hogy szeretjük a főtt sonkát és a főtt tojást pászkával és tormával enni?!- nevet most már hangosan. - De komolyra fordítva a szót. Pészáchkor ugyanúgy kitakarítom a lakást, ahogy kell, és próbálok minél több szokást megtartani, de Húsvétkor is feldíszítem a lakást és tojást festünk a locsolóknak. Fontosnak tartjuk, hogy a kislányunk tisztában legyen mindkét ünnep szabályaival és szokásaival!

- Mit jelent az Önök számára a szabadság ebben a vonatkozásban? Még több szabály, még több szempont, amit figyelembe kell venni.

- Valóban, ez így van. Tényleg sokkal több mindenre kell odafigyelnünk, hogy minden rendben legyen. De ez nem a kettőnk kapcsolatára vonatkozik, hanem arra, hogy még inkább kifejezzük az egymás iránti szeretetünket, hogy odafigyelünk egymásra, hogy fontosak vagyunk egymásnak, és ettől úgy érzem, hogy igen, szabadnak, még inkább szabadnak érezhetjük magunkat.

- Köszönöm, hogy őszintén válaszolt a kérdéseimre! Chág száméách és Kellemes Húsvéti Ünnepeket kívánok Önöknek!

- Köszönjük szépen!

A harmadik beszélgetés volt a legnehezebb számomra és riportalanyom számára a legnehezebb.

Balog Andrásné, született Ritter Lenke, aki édesapám nagynénje, a családban az utolsó olyan személy, aki átélte a holokauszt tragédiáját. De mégis beszél róla, még ha fáj is az emlékek felidézése.

- Hány éves volt, mikor deportálták Önöket?

- Öt és fél éves voltam, majdnem 6. Nem sokat értettem a körülöttem történtekből, hiszen mellettem volt az édesanyám, a bátyám, néhai nagyapám, Ritter Endre (kinek fakadjon áldás az emlékéből), és a nagymamám. Édesapámat nem ismertem, őt munkaszolgálatra vitték, többet nem találkoztam vele.

- Mennyire éltek vallásos életet? Milyen ünnepekre emlékszik?

- Rendszeres templomba járok voltunk, minden ünnepet megtartottunk, a testvérem zsidó iskolába járt. Halason nem is lehetett ez másképp, hiszen egy nagyon vallásos közösség volt itt. Emlékszem a nagy közös széderestékre, amikor éjszaka a férfiak még olvasták fel a Hággádát, mi pedig már olyan álmosak voltunk, hogy nem is éreztük az éhséget.

- Ez eszébe jutott később is? Gondolok arra az időszakra, mikor deportálták Önöket?

- Igen, gondolatban azt játszottam, hogy Egyiptomban vagyunk és nem a koncentrációs táborban, és majd egyszer nekünk is olyan gyorsan kell mennünk, mint őseinknek. Amikor pedig nagyon éhesek voltunk, akkor a Má nistánát (hagyományos dal, amit a legkisebb gyerek énekel a széderestén - a szerk.) énekeltük a nagymamámmal, emlékezni próbáltunk arra, hogy majd mindjárt hozzák a vacsorát, a forró gőzölgő maceszgombóclevest a sok finom zöldséggel. Sokat éheztünk, sokat szenvedtünk…

- Mit jelentett a szabadulás az Önök számára?

- Hazajönni, megvárni, hogy kik jönnek vissza, újrakezdeni az életet, elfogadni a megváltozhatatlant, hogy apa nélkül kell felnőnünk…- sírva fakad.

- Különbözik ez az este a többi estétől? (a Má nistáná dal szövegéből idézek ekkor, miben különbözik ez az este a többi estétől?) Mit jelent a szabadság Önnek?

- Nagyon egyszerű, de nagyon nehéz kérdéseket teszel fel Nekem! Minden alkalommal részt veszek a széderestéken, ez fontos nekem, és vallási parancsolat is. De a szabadulás öröme nem kísért el életem folyamán. Soha nem tudtam magam nagyon szabadnak érezni, valami mindig visszahúzott, visszahúz a mai napig. Ezen már nem tudok változtatni. De fontos, hogy a Ti életetekben ne kelljen ilyen gondolatokkal játszani, Ti mindig ilyen szabadnak és boldognak érezzétek magatokat, mint most.

- Köszönöm szépen Önnek az interjút!