A fantasztikus nyári táborban életem egyik legjobb hetét tölthettem el: rengeteg új barátot szereztem, új tudásra és ismeretekre tettem szert. 

A számtalan emlékezetes program közül két nagy kedvencem volt. Az egyik Gyermán Anna gyógyszerészetről tartott színes, ismeretterjesztő előadása, mivel engem egyébként is érdekel ez a téma és az előadónak sikerült maximálisan lekötnie a figyelmemet. A másik pedig Kovács Dániel és Kormos Tamás robotokról, robotikáról szóló bemutatója, mely során megismerhettünk és kipróbálhattunk néhány nagyon érdekes robotot, és megismerhettünk két nagyon jó fej, humoros fickót az előadók személyében.

Az ismeretterjesztő programok mellett nagyon sok izgalmas, közösségépítő játékon is részt vehettünk, melyekre nagyon jól esik visszaemlékezni. Ami a legjobban tetszett, az, hogy új emberekkel találkozhattam és közelebbről is megismerhettem őket a tábor ideje alatt. A viccesebb, kötetlenebb csapatépítő játékok közül, ha kedvencet kéne választanunk, szerintem sokan a beugró nevű játékot választanánk, amely esténként mosolyt csalt az arcunkra, és segített az ismerkedésben és az önbizalmunk növelésében is. A tábor után egy héttel részt vettem egy Média táborban is, ahol az utolsó este megmutattam a Beugrós estéken tanult játékokat, és ennek köszönhetően több órán keresztül nagyon jól szórakoztunk és rengeteget nevettünk. A másik nekem nagyon tetsző játék az a számháború volt, ahol szintén jobban megismerhettük egymást és szövetségesekre, barátokra találhattunk. Továbbá a Fizikai előadás, a Honvédelmi helikopter megismerése, az élménypedagógia, a lélekfotózás és a sárkányhajózás során is rengeteg új élménnyel gazdagodtunk. 

Jó feladatnak tartom a csapatokban elkészítendő projektmunkákat. Azokban az órákban, amkor ezeken dolgoztunk, megtanultunk kompromisszumokat kötni, csapatban eredményeket elérni, meghallgatni mások ötletét, véleményét, fejlesztettük a problémamegoldó készségünket, valamint a kreativitásunkat, és végül együtt örülhettünk a közösen elért sikereinknek. 

Számomra a legnagyobb élményt a tábor utolsó estélyén megrendezésre került Ki mit tud jelentette, mert azelőtt már rég nem énekeltem közönség előtt. Éppen ezért nagy hatással volt rám, hogy egy ilyen szuper, barátokból álló közönségnek énekelhettem el egy szép dalt, melynek előadása közben nagyon jól éreztem magam a „színpadon”.

A tábor utolsó napján a hátunkra ragasztott üzenőfal is egy nagyon jó ötlet volt. Elsőre kicsit furcsának, értelmetlennek látszott egymás hátára üzeneteket irkálni, de mindenki nagyon lelkes volt és próbált minél személyesebb, kreatívabb, egyedi üzenetet kitalálni mindenki számára. Hazafelé, bár nem tudtam száraz szemmel végigolvasni a papíromat, de nagyon jó érzés volt megkapni a legújabb barátaimtól származó jókívánságokat, jótanácsokat és dícséreteket. Igaz csak egy hétig éltünk egymás társaságában, a búcsú mégis elég könnyesre sikeredett. Rossz volt otthagyni egy ennyire jó, összetartó közösséget. Azóta is többen tartjuk a kapcsolatot és biztos vagyok benne, hogy a tábor életre szóló nyomot hagyott minden táborozóban.