Szerintem…
… abban mindenki egyetért, hogy a tehetséges fiatalok képességeinek a minél korábbi, lehető legpontosabb felismerése, s ennek nyomán kibontakoztatása – túlzás nélkül – nemzetstratégiai ügy. A kérdés „csupán” az, hogy melyek a legcélravezetőbb utak mindehhez.
Egy, a héten induló, s egészen 2017. február végéig tartó program célja a tehetségesek közül is a legjobbak felkutatása. A Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége (MATEHETSZ) a Magyar Tudományos Akadémián tartott sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy útjára indítja a Magyar Templeton Programot. A Csermely Péter hálózatkutató professzor nevével fémjelzett kísérleti jellegű tehetségazonosító és -gondozó program fő célkitűzése az úgynevezett kivételes kognitív tehetségek megtalálása hazánkban, a 10-29 éves korosztályban. A kutatásban részt vevő szakemberek nem elégednek majd meg azzal, hogy felkutassák e kivételes képességű fiatalokat (csak az arányok szemléltetésére: nagyjából minden 10 ezredik honfitársunkat!), hanem számukra egyéves, személyre szabott tehetségtámogatási programot is kialakítanak majd. Összesen háromszáz, kifejezetten a kognitív – megismerő folyamatokon, gondolkodáson alapuló – tehetségterületeken kiemelkedő teljesítményt nyújtó magyar fiatalt válogatnak be a programba hazánkból és a határon túlról egyaránt. Közülük kétszáz 10-19 éves feltörekvő tehetséget a program honlapján elérhető Nagy Képességteszten kimagaslóan teljesítők közül választanak be, melyet 2015. október 20-ig tölthetnek ki a jelentkezők. Továbbá száz 20-29 éves, már alkotó fiatal példaképet hívnak meg a programba korábbi eredményeik alapján.
A beválogatás során felfedezett, szintén kimagasló eredményt elérő, de a programból kimaradó mintegy kétezer fiatal is felkerül a magyar tehetségtérképre: ők a MATEHETSZ egyéb tehetséggazdagító programjaiba és a Templeton program fiataloknak szóló hálózatában a nyílt rendezvényekre is meghívást kapnak.
A jelentkezőket összetett, sokoldalú szempont-rendszer alapján választják ki: IQ, szókincs, munkamemória, problémamegoldás, motiváció és kreativitás mérésével. A fiatal kiválóságok felfedezésére és mentorálására kidolgozott új, modellértékű módszertant a szakemberek a hazai program tapasztalatai alapján más országokra is adaptálhatóvá fogják tenni.
Mi, magyarok szeretjük „tehetséges nemzet”-ként jellemezni magunkat. Ha e program sikerrel jár, akkor a tehetség-módszertanban hazánk kimondottan megerősítheti már most is meglévő jó pozícióját a nemzetközi tehetség-szakmai élbolyban.
(Az írás az Élet és Tudomány szeptember 18-i számában olvasható)
