Minél fiatalabb és iskolázottabb valaki, annál kevésbé tart attól, hogy a mai gyerekeknek, köztük a tehetségígéreteknek nehezebb lesz boldogulniuk Európában, mint a mostani felnőtteknek. Sok más megállapítás mellett ez is kiolvasható egy közelmúltban az Európa Parlament megbízásából készült felmérésből.
Az Európai Unió tagállamainak közvéleményét rendszeresen vizsgáló Eurobarométer kutatássorozat keretében a közelmúltban látott napvilágot az Európa jövője című tanulmány. Ebből - ahogyan arról február 24-i és március 3-i posztjainkban már hírt adtunk - kiderül, hogy az előkelő hatodik helyre került az a megállapítás, mely szerint Európa legfőbb ereje állampolgárai tudásában, képességében és tehetségében rejlik. Hazánk ebből a szempontból az európai átlagnak megfelelő eredményt produkált: a magyarok 11 százaléka említette a tehetséget a legfontosabb értékek, erények élén.
Az Eurobarométer ezek mellett kíváncsi volt arra: a tagállamok állampolgárai szerint a mai gyerekeknek könnyebb vagy nehezebb lesz-e boldogulniuk a jövő Európájában, mint a mai felnőtteknek. Ugyan a válaszadók többsége, 56 százaléka szerint a mai gyerekeknek nehezebb lesz a képességeiket kibontakoztatniuk, mint a szüleik generációjának, ám ez a szám jelentős javulást mutat a két évvel korábban ugyanígy feltett kérdésre kapott válaszokhoz viszonyítva. Akkor még a válaszadók 64 százaléka vélekedett így. Ezzel párhuzamosan jelentősen, 15 százalékról 22 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint a ma ígéretei a holnap EU-jában egyértelműen könnyebben kamatoztathatják a tudásukat, mint a mai felnőttek. Hazánkban az európai átlagnál jobban nőtt a pozitív jövőképben bízók, s gyorsabban csökkent a fiatalok helyzetének jövőbeli romlásától tartók aránya.
A vizsgálat kitér a válaszok korosztály és végzettség szerinti különbségeire. Megállapítja: bár minden korosztályban többségben vannak a jövő kilátásaira pesszimistán tekintők, ám a 15-24 év közötti válaszadók egyértelműen a legbizakodóbbak, körükben 10 százalékponttal kevesebben várják lehetőségeik romlását, mint bármelyik, náluk idősebb válaszadói csoportban.
Nem meglepő módon minél magasabb végzettségű valaki, annál bizakodóbb a mai európai fiatalok kilátásait illetően. Különösen a jelenlegi egyetemi hallgatók tekintenek a legkevésbé pesszimistán a jövőbe, a negatív várakozásokat megfogalmazók közöttük jelentősen, 14 százalékponttal kevesebben vannak, mint bármely más végzettségi csoportban.
