Menü megnyitása

Kedves Látogató!

Az itt található Tehetség Blogot 2015 elején a TÁMOP 3.4.5-12-2012-0001 Tehetséghidak Program alatt meghirdetett, Tehetség Hónapja elnevezésű programunk hívta életre. Számos tehetségponti beszámolónak adott helyet ez a felület, és később a Matehetsz által megvalósított további projekteknek is megjelenési lehetőséget biztosított. A Magyar Templeton Program résztvevői, majd az EFOP 3.2.1 Tehetségek Magyarországa tutoráltjai is közöltek itt rövid élménybeszámolókat.

A blog új bejegyzéseket már nem fogad, de tartalmát itt megőrizzük.

Amennyiben a Matehetsz aktuális tevékenységeiről tájékozódni szeretne, kérjük, keresse föl a tehetseg.hu portálunkat, illetve a matehetsz.hu oldalt.

Indianától Quitóig

Indianától Quitóig

Fröhlich Johanna · 2016. április 25. 21:51

2014-ben nyertem el a Sólyom-ösztöndíjat, amelynek a segítségével a University of Notre Dame jogi karán 2015-ben LL.M. fokozatot szereztem. Az Egyesült Államokban töltött egy évet követően jelenleg Ecuador fővárosában, Quitóban, a San Francisco de Quito Egyetem jogi karán tanítok összehasonlító alkotmányjogot és emberi jogokat.

2014 augusztusában többek között a Sólyom-ösztöndíj segítségével vehettem részt a University of Notre Dame Law School LL.M. képzésén az Egyesült Államokban, amelyet 2015 májusában magna cum laude minősítéssel szereztem meg. A Notre Dame-men töltött év alatt meghatározó szakmai és tudományos tapasztalatokat szereztem, amelyek – azt hiszem, minden túlzás nélkül állíthatom – megváltoztatták az életemet.

A Notre Dame nagyon sokat adott; beigazolódni látszott az egyetem egyik szlogenje, amely szerint bár a campus Indiana állam kukoricamezői között terül el, a tantermek a világ közepén vannak. Az egyetem jogi képzésének egyik nagy előnye, hogy megteremti az emberközeli, valódi személyes kapcsolaton alapuló oktatás lehetőségét, amelynek jegyében olyan professzorokkal beszélgethettem minden héten, akik a szakma legnagyobbjai közé tartoznak. Egy másik kivételes élmény a közösségi kötődés megélése volt, amely a legtermészetesebb módon talált rá mindenkire; én is így számítom magam immár a Fighting Irish tagjai közé (így hívják magukat az egyetem hallgatói és alumnusai, utalva a University of Notre Dame korai szakaszára, amikor a harcos természetű ír hallgatókból álló egyetemi futball csapat hírnevet szerzett).

 

A Notre Dame-men töltött egy év után úgy éreztem, hogy tele vagyok új meglátásokkal, megérzésekkel, be nem járt, de bejárandó távolságokkal, szó szerint és szellemileg egyaránt. Valójában nem a világ nyílik ki ilyenkor, hanem mi magunk; talán ez is kellett ahhoz, hogy megtaláljon a felkérés, hogy 2014 őszétől Quitóban, Ecuadorban tanítsak az egyetemen. Így 2015 óta az Universidad San Francisco de Quito jogi karán oktatok összehasonlító alkotmányjogot és a következő félévtől emberi jogokat angolul. Az egyetemen, illetve az egész országban is, ezzel a kurzussal vette kezdetét az összehasonlító alkotmányjog egyetemi tárgyként való oktatása, ami nem csupán még nagyobb lendületet, és inspirációt ad a tanításhoz, hanem nagyobb felelősséggel is jár. Nagy élmény látni, hogy mennyi időt és energiát fektetnek a hallgatók ennek az új diszciplínának az elsajátításába, amelyhez talán még több motivációt ad a latin-amerikai alkotmányos diskurzus alulreprezentáltsága ezen a területen.

Emellett Ecuador nagyon érdekes, egyedi közeget nyújt a kutatásaimhoz, hiszen az eltérő kulturális, társadalmi és politikai közeg okainak és következményeinek felismerésén keresztül lehetőségem van tovább mélyíteni a jogról, illetve az alkotmányjogról szóló ismereteimet. Az szakma nagyrészt itt is hasonló problémákkal szembesül, de az igazán érdekes az, hogy az eltérő kontextus ellenére, a problémák megközelítése, a kérdésfeltevés és a válaszadás során használt gondolati struktúrák is nagyon hasonlóak.

Ebben a „mágikus realizmusban” írom a PhD dolgozatomat is. A témám az alkotmányértelmezés elmélete, amely mögött nagyrészt az a kérdés húzódik meg, hogy lehetséges-e (illetve kell-e) egységes szabályok szerint értelmezni az alkotmányt. Mindez pedig hamar elvezet a jog és az alkotmány közös alapjaihoz; nem véletlenül inspirál annyira a változó kulturális és jogi közeg. Az egyik meghatározó felismerésem az eddig látott jogi kultúrák összehasonlítása révén, hogy az írott szabályokhoz, illetve valójában magához az írott szövegekhez való viszony mennyire mélyen kihat az alkotmányos kultúrára, és így az értelmezésre is.

Számos egyéb kutatási tervem és projektem van még a következő időszakra, mint például a bírósági ítéletek jogtudományi jellegű kutatásának megkezdése Ecuadorban, illetve a spanyol nyelv elsajátítása után a latin-amerikai alkotmányos irányzatok tanulmányozása. Mindeközben pedig továbbra is nyitott maradok az új lehetőségekre.