Menü megnyitása

Kedves Látogató!

Az itt található Tehetség Blogot 2015 elején a TÁMOP 3.4.5-12-2012-0001 Tehetséghidak Program alatt meghirdetett, Tehetség Hónapja elnevezésű programunk hívta életre. Számos tehetségponti beszámolónak adott helyet ez a felület, és később a Matehetsz által megvalósított további projekteknek is megjelenési lehetőséget biztosított. A Magyar Templeton Program résztvevői, majd az EFOP 3.2.1 Tehetségek Magyarországa tutoráltjai is közöltek itt rövid élménybeszámolókat.

A blog új bejegyzéseket már nem fogad, de tartalmát itt megőrizzük.

Amennyiben a Matehetsz aktuális tevékenységeiről tájékozódni szeretne, kérjük, keresse föl a tehetseg.hu portálunkat, illetve a matehetsz.hu oldalt.

A Rátz Tanár Úr Életműdíjas Honyek Gyula a fizikus tehetséggondozásról

A Rátz Tanár Úr Életműdíjas Honyek Gyula a fizikus tehetséggondozásról

G.Á. · 2015. december 14. 09:10

Dr. Honyek Gyula, a budapesti ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium tanára Rátz Tanár Úr Életműdíja alkalmából felidézzük annak az interjúnak egy részletét, amelyet tavaly adott a tehetseg.hu számára, azóta tragikus hirtelenséggel elhunyt szerkesztőnk, Juhari Zsuzsanna kérdéseire válaszolva:

– Ön a Nemzetközi Fizikai Diákolimpiákon szereplő magyar csapat egyik felkészítő tanára, csapatvezetője. Hogyan válogatják ki ezeket a tehetséges fiatalokat?

 

- A csapatvezetői munkát is abbahagytam két évvel ezelőtt, de azért tudok a kérdésre válaszolni. A legkülönbözőbb versenyek alapján ismerjük a legjobbakat, akiket meghívunk a diákolimpiai válogatóra, ahol olyan körülmények között versenyeznek, olyan feladatokat kapnak, melyek hasonlítanak a nemzetközi diákolimpiák körülményeire, feladataira.

 

– Miközben sikeresen szerepelünk olimpiákon, egyetemi fizikaszakra nagyon kevesen jelentkeznek. Nem divat ma a fizika a fiatalok körében vagy mi lehet a jelenség oka?

 

- Fizikusnak többen jelentkeznek, és sajnos többet is vesznek fel, mint amennyire szükség lenne, illetve a felvetteknek csak kis része igazán tehetséges. A legjobbakból sikeres kutatók lesznek, jelentős számban külföldön dolgoznak. Ezt én természetesnek tartom, mert a természettudomány művelése nemzetközi együttműködésben zajlik. Akik fizikusként végeznek, és nem a legkiválóbbak, azok viszonylag könnyen jó állásokat találnak mindenféle területen. Ezeknek a munkáknak egy része szorosabban, más része lazábban kapcsolódik a fizikához, amit egyáltalán nem tartok bajnak, a dolognak ez a része rendben van.

 

A baj ott jelentkezik, hogy igen kevés képzett, tehetséges ember akar fizikatanár lenni. Az utóbbi években csökkent a gyereklétszám, növekedtek az osztálylétszámok, csökkentek a csoportbontások, alig van már fizikatagozatos osztály, és legsúlyosabb változásként erőteljesen lecsökkent a kötelező fizikaórák száma. Mindez azzal a következménnyel járt, hogy csak mostanra vált világossá, hogy milyen nagy fizikatanár hiány lépett fel. Magyartanárból túlképzés van, fizika- és kémiatanárból nagy hiány, ami azt mutatja, hogy a hiány oka nem az, hogy a magyarországi tanári fizetések alacsonyak.

 

Nem tudom elképzelni, hogy a közeljövőben a tehetséges fiatalok nagy számban fizika- és kémiatanárok akarnak majd lenni, és a hiány rövid idő alatt megoldódik. Németországban például olyan jogszabályt hoztak, hogy bárki, akinek tudományos fokozata van fizikából, az taníthatja a tantárgyat a középiskolákban, mert ott is égetővé vált a tanárhiány. Beláthatatlan, hogy nálunk hogyan alakul majd a helyzet az elkövetkező években.

 

– Ön szerint miként lehetne megszerettetni a fizikát az iskolákban a diákokkal?

 

- A Radnótiban a diákok harmada-negyede választja a fizikát fakultációs tantárgyként, ami országos átlagban igen magas arány. Ebben az iskolában sok kiemelkedően tehetséges, okos diák tanul. A fizikatudás lényege az, hogy viszonylag kevés számú ismeret egységes rendszerré áll össze már a képzés első szakaszában, és ez a rendszer matematikai apparátussal kezelhető. A nemzetközi vizsgálatok azt mutatják, hogy a fizikához szükséges absztrakt gondolkodásmódra az embereknek csak 10%-a képes. Ebből az a következtetés vonható le (kevesen merik ezt hangoztatni), hogy a népesség 90%-ával semmilyen módon nem lehet a fizikát megszerettetni.

 

– Működik valamiféle tehetséghálózat, amely „felfedezi” a fizikában tehetséges fiatalokat?

 

- A legeslegjobbakkal nincs semmilyen probléma. Sok egyéni és csapatverseny létezik helyi szinteken is, országosan is, nemzetközileg is. A Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok (KöMaL, http://www.komal.hu/info/bemutatkozas.h.shtml) fontos részét adják a tehetséggondozásnak. A Kutató Diákok Mozgalma (http://kutdiak.hu/) lehetőséget ad arra, hogy középiskolai tanulók belekóstoljanak a kutatófizikusok munkájába.

 

Ami hiányzik, az a helyi, iskolai szintű tehetséggondozás. Alig van már olyan iskola, ahol fizikaszakkör működik, ahol iskolai fizika-táborba mehetnek a gyerekek. Ennek nincsenek meg sem a személyi, sem az anyagi-pénzügyi, sem a tárgyi feltételei a legtöbb iskolában.

 

A teljes interjú elolvasható:

http://tehetseg.hu/interjuk/tanarhiany-vagy-xxi-szazadi-buszkeseg