Menü megnyitása

Tehetségtábor a Collegiumban egy dögész-jelölt szemével

Tehetségtábor a Collegiumban egy dögész-jelölt szemével

Veszelyi Krisztina (Batthyány Lajos Gimnázium, Nagykanizsa) · 2015. március 16. 23:08

Az ELTE Eötvös Collegium olyan középiskolás diákokat hívott meg immár harmadik alkalommal egyhetes tehetségtáborozásra, akik a szakirányú versenyeken kiemelkedő helyezést értek el, illetve akiket tanári egyesületek ajánlottak, és a 2014/2015. tanévben az ELTÉ-re felvételiznek. 

A nagy múltú szakkollégium öt napos táborába kb. negyven, nagyon különböző érdeklődésű fiatal jelentkezett. Jelentem, ennek ellenére nagyon hamar megtaláltuk a közös hangot, élveztük egymás társaságát, előnyünkre vált a sokszínűség.

Hétfő reggel a kissé álmos csapatot Horváth László igazgató úr köszöntötte, majd az ELTE BTK-ról hallhattunk előadást, s így már két óra alatt kirajzolódott a Collegium abszolút, kétharmados bölcsész többsége. És ez így ment minden délelőtt, csak az utolsó napokban villantottak fel a leendő természettudósok számára is némi reményt Keszthelyi Lajos és Hudecz Ferenc akadémikusok személyében.

Persze csak sarkítok, a közös délelőtti előadások, beszélgetések rengeteg érdekességgel és fontos információval szolgáltak a Collegium múltjáról és jelenéről mind a tanulmányok, mind pedig a diákélet szempontjából. Választ kaptunk az összes felmerülő kérdésünkre (a  „Honnan ered a dögész kifejezés?”-re többször is), továbbá sikeresen kezeltük a lekapcsolhatatlan villany problémáját. (Igaz, én könnyen beszélek, mert bejárós voltam, így nem a saját bőrömön tapasztaltam…)

Számomra a nap fénypontjai mindig a szemináriumi foglalkozások voltak. Érzésem szerint nem (vagy legalábbis nem főként) a tárgyi, lexikális tudásunk bővítése volt a cél, sokkal inkább a szemléletünkre hatottak ezek az előadások: a kritikus gondolkodást erősítették, összefüggések keresésére buzdítottak, és a földrajz legkülönbözőbb területeibe nyerhettünk bepillantást. Nagyon tetszett, hogy egyáltalán nem iskolai tanóra- jellegűek voltak. Adódik ez abból, hogy többségében hallgatók tanítottak minket, és mindösszesen hármunkkal foglalkoztak…azt hiszem, ezt takarja a „műhelymunka” kifejezés. Úgy gondolom, a többieknek is hasonló élményeik lehettek, hiszen gyakran még ebédnél is ez volt a téma.

Délutánonként ismét közös, többnyire kulturális programra került sor: meglátogattuk az ELTE Füvészkertjét, jártunk az Országházban és az Iparművészeti Múzeumban, szerdán pedig élő muzsikára táncoltattak meg minket.

Emellett extra programokkal szórakoztattuk magunkat: sütöttünk például palacsintát, sőt, pudingot is főztünk hozzá (a fiúk arról is gondoskodtak, hogy ne maradjon a nyakunkon), a fakultatív Rizikózások színesítették az estéinket, és megállapítottuk azt is, hogy a földrajzosok kiemelkedően rosszak Tabuban.

Véleményem szerint mindannyian szép élményekkel gazdagodtunk, új barátságok szövődtek és remélhetőleg némi tudás is ragadt ránk.

Köszönjük szépen a lehetőséget!