Menü megnyitása

Kedves Látogató!

Az itt található Tehetség Blogot 2015 elején a TÁMOP 3.4.5-12-2012-0001 Tehetséghidak Program alatt meghirdetett, Tehetség Hónapja elnevezésű programunk hívta életre. Számos tehetségponti beszámolónak adott helyet ez a felület, és később a Matehetsz által megvalósított további projekteknek is megjelenési lehetőséget biztosított. A Magyar Templeton Program résztvevői, majd az EFOP 3.2.1 Tehetségek Magyarországa tutoráltjai is közöltek itt rövid élménybeszámolókat.

A blog új bejegyzéseket már nem fogad, de tartalmát itt megőrizzük.

Amennyiben a Matehetsz aktuális tevékenységeiről tájékozódni szeretne, kérjük, keresse föl a tehetseg.hu portálunkat, illetve a matehetsz.hu oldalt.

A jövő ígéretei tartanak a legkevésbé a holnap Európájától

A jövő ígéretei tartanak a legkevésbé a holnap Európájától

Gózon Ákos · 2015. március 8. 20:48

Minél fiatalabb és iskolázottabb valaki, annál kevésbé tart attól, hogy a mai gyerekeknek, köztük a tehetségígéreteknek nehezebb lesz boldogulniuk Európában, mint a mostani felnőtteknek. Sok más megállapítás mellett ez is kiolvasható egy közelmúltban az Európa Parlament megbízásából készült felmérésből.

Az Európai Unió tagállamainak közvéleményét rendszeresen vizsgáló Eurobarométer kutatássorozat keretében a közelmúltban látott napvilágot az Európa jövője című tanulmány. Ebből - ahogyan arról február 24-i és március 3-i posztjainkban már hírt adtunk - kiderül, hogy az előkelő hatodik helyre került az a megállapítás, mely szerint Európa legfőbb ereje állampolgárai tudásában, képességében és tehetségében rejlik. Hazánk ebből a szempontból az európai átlagnak megfelelő eredményt produkált: a magyarok 11 százaléka említette a tehetséget a legfontosabb értékek, erények élén.

Az Eurobarométer ezek mellett kíváncsi volt arra: a tagállamok állampolgárai szerint a mai gyerekeknek könnyebb vagy nehezebb lesz-e boldogulniuk a jövő Európájában, mint a mai felnőtteknek. Ugyan a válaszadók többsége, 56 százaléka szerint a mai gyerekeknek nehezebb lesz a képességeiket kibontakoztatniuk, mint a szüleik generációjának, ám ez a szám jelentős javulást mutat a két évvel korábban ugyanígy feltett kérdésre kapott válaszokhoz viszonyítva. Akkor még a válaszadók 64 százaléka vélekedett így. Ezzel párhuzamosan jelentősen, 15 százalékról 22 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint a ma ígéretei a holnap EU-jában egyértelműen könnyebben kamatoztathatják a tudásukat, mint a mai felnőttek. Hazánkban az európai átlagnál jobban nőtt a pozitív jövőképben bízók, s gyorsabban csökkent a fiatalok helyzetének jövőbeli romlásától tartók aránya.

A vizsgálat kitér a válaszok korosztály és végzettség szerinti különbségeire. Megállapítja: bár minden korosztályban többségben vannak a jövő kilátásaira pesszimistán tekintők, ám a 15-24 év közötti válaszadók egyértelműen a legbizakodóbbak, körükben 10 százalékponttal kevesebben várják lehetőségeik romlását, mint bármelyik, náluk idősebb válaszadói csoportban.

Nem meglepő módon minél magasabb végzettségű valaki, annál bizakodóbb a mai európai fiatalok kilátásait illetően. Különösen a jelenlegi egyetemi hallgatók tekintenek a legkevésbé pesszimistán a jövőbe, a negatív várakozásokat megfogalmazók közöttük jelentősen, 14 százalékponttal kevesebben vannak, mint bármely más végzettségi csoportban.