Egyre több szó esik az iskolákban az új pedagógiai módszerek alkalmazásának szükségességéről, melynek legfontosabb célja az, hogy a hagyományos értékek átadása mellett a XXI. század elején megjelent új társadalmi igényeknek megfelelni tudó fiatalokat engedjünk ki az iskolapadokból.
Ezt szem előtt tartva szerveztük meg 2009 óta szinte minden évben – az idén hatodik alkalommal – DIA-MOND elnevezésű Országos gimnáziumi, szakképző iskolai tehetséggondozó, értékközvetítő tanulmányi csapatversenyünket. Az első öt évben szakközépiskolai és szakiskolai kategóriában vártuk a versenyzőket, ez évben gimnáziumi tanulók részére is meghirdettük.
A verseny egyik célja a kortárs magyar kultúra és a DIA (Digitális Irodalmi Akadémia) népszerűsítése által motiváció teremtése a tanulásra, az önálló ismeretszerzésre a 14-17 éves korosztályra vonatkozóan, továbbá az információszerzési, feldolgozási, tárolási, átadási technikák önálló gyakoroltatása a résztvevők önállóságának, kezdeményezéseinek, kreativitásának előtérbe állításával. A versenyben résztvevő tanulók sikerélményhez juttatására cselekvő tevékenykedtetéssel, változatos, izgalmas feladatok biztosításával törekszünk.
A feldolgozásra választott ismeretanyagot minden évben úgy választottuk meg, hogy az reálisan alkalmazkodjon a középiskolában tanulók képességeihez, életkori sajátosságaihoz, életvezetési problémáihoz (pl. Szabó Magda, Sütő András, Lázár Ervin, Csukás István, Szakonyi Károly művei). Az utolsó forduló után – amikor összegezzük a verseny tapasztalatait – mindig ámulattal csodáljuk, milyen remek megoldásokra, olykor szinte képzőművészeti alkotásnak beillő munkákra képesek fiataljaink.
Az első két forduló mindig interneten zajlik, a harmadik forduló (döntő) helyszíne pedig minden esetben intézményünk, a hajdúböszörményi Veress Ferenc Szakképző Iskola. Az idén (június 2-án) összesen 15 csapat részvételével rendeztük az országos döntőt. Verbális (pl. érvelés, helyzetgyakorlat) és tárgyi-cselekvéses módszerek (pl. rajzolás, tárgyalkotás) mindegyik fordulóban szerepet kapnak. Ebben az évben Páskándi Géza és Jókai Anna műveit dolgozták fel a döntőbe bejutott diákok. Ízelítőül néhány izgalmas feladat:
Belső utazás: Jókai Anna Az együttlét c. kötetében az egyik főszereplő, Ladár belső útjának, lelki fejlődésének vagyunk tanúi, amelyhez az útitársak csak asszisztálnak. A tanulóknak példát kellett keresniük a szereplő szociális érzékenységének bizonyítására.
Eredetmítosz: A magyar mitológia több eredetmondát is tartalmaz, teremtésmítoszt azonban nem ismerünk. A második forduló egyik feladata volt három ismert elem (turulmadár, égig érő fa, csodaszarvas) beépítésével egy 8-10 mondatból álló magyar teremtésmítoszt alkotni. A döntőben az ehhez készült rajzok bemutatásával (olykor zenei aláfestéssel) a tanulók előadták a saját történetüket. Az rajzok és a „mítoszok” egyaránt lenyűgözték a zsűrit és a felkészítő, versenyeztető pedagógusokat.
Illusztráció, ex libris: Szintén a diákok kreativitására támaszkodott még két feladat. Az egyik egy könyvborító illusztrációját kérte a diákoktól úgy, hogy egy megadott Páskándi-idézet szereplőinek karikatúráját készítsék el, a másik pedig Jókai Anna valamely művéhez kapcsolódó alkotómunkát igényelt: ex libris üveglapra történő festése.
S a döntőben volt még: szövegértés, nyelvészeti feladat, internetes kutatómunka keresztrejtvény formájában.
A versenyről elismerően nyilatkozott a neves szakmai zsűri (Radics Péter, a Petőfi Irodalmi Múzeum főmunkatársa, Vasné Dömötör Rozália a Commitment Pedagógiai Intézet igazgatója, Lakner Lajos, a Déri Múzeum tudományos igazgatóhelyettese, Hajas Zsuzsa, Áros Tünde szaktanácsadók), s a résztvevők (versenyzők és felkészítő pedagógusaik) is az elégedettséget mérő lapon. Tetszett nekik az internetes megoldás, továbbá az, hogy a feladatok változatosak, sokszínűek, kreatívak voltak, sokféle fejlődési lehetőséget biztosítottak a diákok számára a megoldás során. A nehezebb feladatokkal is könnyebben megbirkóztak, mivel érdekesnek találták azokat.
Az országos döntőben gimnáziumi és szakközépiskolai kategóriában összesen 15 csapat vett részt hazánk különböző városaiból (pl. Miskolcról, Salgótarjánból, Dunaújvárosból, Debrecenből és természetesen Hajdúböszörményből). A gimnáziumi kategóriában legjobban a Pannon Oktatási Központ (Dunaújváros) diákjai, a szakközépiskolások közül pedig a salgótarjáni Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola tanulói voltak a legjobbak.
A verseny hangulatához hozzájárult a szerény vendéglátás is: vendéglátós diákjaink közreműködésével a versenyzők tízórait, ebédet is kaptak.
A versenyt a Nemzeti Tehetségprogram pályázata keretében sikerült megvalósítani, s köszönjük továbbá a Veress Ferenc Szakképző Iskola vezetésének, minden munkatársának segítő támogatását.